csir csur csepereg már
csöpörgö szerelem csordogál
ujjaim közt érzem mily kemény
ha lángot vet szemébe a kéj
pim pam pampog dalom,
ujjammal verem dallamom,
tested rándul ütemre épp
mosolygó arccal tekintsz felém
bim bam himbálom én
mit rajtad lelek éj mezején
kezembe kéj csepeg,
dalra fakad a legény
oly szűk a bőröm, már rég voltál,
telnek, múlnak a napok, nélküled,
hiába vágyom érezni bőröd, mint szeret,
beszédes kézzel simítja szemérmem,
míg szájadba érzem feszülő bimbóm,
combok feszülnek össze, míg szétnyílik,
kitárulkozik rád, minden vágyam,
feloldódni ölelő lelked tengerébe
s test követi minden rezdülésedet
vágyom átjárj, mint nyári éjen, forró szobát a szellő,
csörgő patakokba csurogjon hátamon
gyöngycseppként fénylő kéjsodrás
oly pajzán a gondolat
velem vagy s bennem,
élek s élvezek, élet fogan bennem
kéjre ha kéjt halmozok,
gazdagságom terhes,
mégis rám mondják te terhes
ha nyafogok az a baj, ha nem az
mégis a lábam között nyílik boldogságod,
ki érti mért, csacsogj hát barátom
köröttem testek kéje sikong,
szerelem illata mindenfele,
csak én nincs kit szeressek,
testem parlagon hever
tavasz csiklándoz lábam között,
tüzelő táncát járja a világ,
párom keresem, üres virág,
hol az a méh, mely reám száll,
simogatni vágyom, csókot ontani,
száguldani hosszú órákon át,
alul, fölül, mindenűt ott lenni
versenyt harapni egy életen át
oly üres minden, unom világom,
csípőm táncát űzi a vágy,
szerelmet vágyok lágy szavakat,
érezni végre adok s kapok
mozdul a váll,
felkínálja mellét,
simogatást vágy,
majd továbbmozduló
kézbe simulva másik
mellét emeli fel
simulni próbál tenyérbe,
bőrhöz, szájhoz, mindenhez,
csak szeretgessék érzéssel,
erősen, játszva
has hol domborul, hol homorú
combok ráfeszülnek,
csípő táncol, dörgöl
érzetek, vágyak lángolnak
oly finom játékkal játszik,
mint ki bemenne és mégse,
elnyelném már, utána mozdul
s jön, itt van bennem
átjár, kitölt, átforrósít,
kiszorítaná a szuszt is,
hova lett, na még, még,
be jó, újra itt, repülünk
egy pillanat volt régesrég
el is felejtettem már,
egy semmiség hozta elő
ölem emlékszik rá
ezernyi tarkabarka pillanat
mért is ez jött elő
talán mert nyomot se hagytam
most is a kéj tört fel, ő
volt kit feledni akartam
eltépte bugyim mit szerettem
annyit se szólt, bocs kedves
másnap már mással hetyegett
feltörő emléke zavarba ejt
csak a nő, mi sértve rinyál
ölem szerette kéjes éjét
hova fröccsen ennyi nyál
feszít a vágy, velem legyél
érezzem mint átjár a lét
oly olthatatlanul, mint a szó
szerelem, érezzem forró
szorításod, mint szereti
mellemet, érzem végre
vagy te nekem, bennem,
értem élsz, csak nekem
serdülő fiú legyél, vénség
komoly apa, vidám gyerek,
egy életet bennem leélj
miközben folyton folyvást
szeretsz, viszont szeretlek
te elfogadod ezt, tőlem
neked, hisz tudod, mindenség
vagyok, hol a fény terem,
te adod árnyékom, kontúrt
mely körbe vesz, nélküled
semmi se vagyok, mindenségé
te teszel, szeress
kezed árnyéka volt testem,
szerelemre emlékszem én,
hullámzott, remegett a testem,
szemed tükrébe néztem árnyjátékomat
mint marionette táncoltam ujjadon,
kéjek hullámán ordítottam neked,
adj még, betelnem ez kevés,
szájad ontotta boldog kínomat
mikor azt hittem fokozhatatlan ez,
öledbe vettél, forrón öleltél,
tested dobszólót játszott kéjeimmel,
elrepült az éj, mint egy pillanat
hozzád bújva elaludtam boldog
álmot híve el, szeretsz te engem,
testem telve ezer boldogság
emlékeivel, álmodtam jövőt,
öregek voltunk, így aludtunk el
reggel öregként ébredtem fel,
egyedül feküdtem, magam minden
este, magány lett részem,
kiérdemeltem, hiába minden kéj,
mindig mindent megadtam,
csak magam rejtekeztem el
egyszer már felvetted, tetszett nagyon,
szerintem és nekem csodálatos az alakod,
képzetem bejár, mint sötét az alkonyt,
minden vágyakozás, egy ilyen asszony,
szerelmes szavakkal körbe ölelnélek,
szememmel simítom bársonyos ölelésed,
vágy gerjed, olthatatlan lángok öleljél,
érezzem, hogy tényleg szeretsz még,
fut a vágy képzelet szárnyán végigsimít,
bejárat csak egy van, mit képzelet irigy
szemektől elrejtett, fantáziámnak,
végtelen csöpögő formája
várom bársonyos szád játékát,
mint szeretget édes életet, habzsolón,
követelőn, szerelmes élvezett,
kapzsi markoddal birtokba veszel,
izgő mozgó léttel magadévá teszel,
én marionettként teszem mit kívánsz,
számmal ontom mit úgy élvezel,
minden rezdülésem néked köszönhetem,
mikor a szusz kifogy majd, cigit szívva
nézed szemem, én rád bámulok nevetve,