Vers

Bűnös Eszme Embere

Mitől ember az ember?
Mert minden, a lábunk előtt hever,
Vagy, mert magasabb rendűnek hisszük magunkat,
Esetleg, mert képesek vagyunk elítélni másokat?

Nem! Az embert két rész összhangja tartja össze,
Az elme és a szív, melyet a szeretet fog közre.
Ha nincs szív, nincs szeretet, elveszünk az időben,
Akár egy megsárgult falevél, az őszi szellőben.

Kötetlenek leszünk, mint egy csendes, téli hóesés,
Kikre többé nem vár más, csak a gyászos temetés.
De ha elménk a gyűlölettől mérgezetté válik,
Mert a kor eszménye felettünk vészesen uralkodik,

Férgekké válunk, s elhagyjuk emberi méltóságunk,
Mint náci katona, ki kedvtelésből veszi el életünk.
S ha reá döbben, hogy egy zsidó leányt szeret,
Dühében megpróbálja eltaposni, akárcsak egy férget.

Gyűlölettel s megvetéssel tekint saját magára,
Mert rádöbbent, hogy a kor eszménye nem illik reája.
A náci kor eszménye; a zsidó nem ember!
S ő most egy zsidót karol fel mélységes szerelemmel?!

S midőn e bűnös, sátáni háború véget ért,
Nyakára egy flancos kis kötél kélt.
Kivégezték, mert ártatlan emberek lángját fújta el,
S ő rideg tekintettel nézte, a kanóc miként porlik el.

Ezen emberek keresztények voltak?
Ha igen, én a kereszténységről többé sose halljak!
Hisz megváltónk, Jézus is zsidó volt,
S Ő a Mózes által elhelyezett alapokra pakolt.

Az ember hatalma nem a gyilkolásban rejlik,
Mint ahogy azt oly sokan sejtik…
Az emberi hatalom a könyörületességben rejlik,
Hatalmunk van lángokat elfújni, ám megbocsáttatik.
S a nép nevünket el sosem felejti,
Mert tudja életét csak nekünk köszönheti.
.
Ha nincs szív, nincs szeretet, elveszünk az időben,
Mint egy megsárgult falevél az őszi szellőben.

De ha elménk a gyűlölettől mérgezetté válik,
Mert a kor eszménye felettünk vészesen eluralkodik,
Gondolj e szép idézetre, mely te neked sosem hazudik;
Mit életed során teszel, az örökkévalóban visszhangzik.



ITT és MOST! IDE A HOZZÁSZÓLÁST!


Security Code: